Egyik fő probléma az energia ellátás után a vízellátás és a szennyvíz kezelése. Egy átlagos család 17-20 m3 vizet is elhasznál egy hónap alatt. A vezetékes ivóvíz illetve a csatorna rendszer nem a legjobb megoldás. Gondoljunk csak arra amikor klóros vizet iszunk, azzal tisztálkodunk, főzünk. Nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás az ivóvíz ellátásra. Ezen kívül a tisztálkodásra sem szükséges "kristály tiszta" ivóvíz. A wc-ből és egyéb helyekről pedig ömlesztve a csatornába kerül a víz és minden egyéb nem éppen gusztusos anyag ami ebben a formában szinte használhatatlan. Erre a problémára sok-sok megoldás született már, az oldalon ezekből szemezgetünk a teljesség igénye nélkül.

Magyarországon még kevésbé használt módszerrel tisztítják majd a szennyvizet Kemenessömlyénben. Egy a kámihoz hasonló, úgynevezett gyökérzónás létesítmény épül a falu határában. A hálózatot már építik, a tisztítómű várhatóan novemberre készül el.

Az ipari és a háztartási szennyvizek kezelése, a csatornahálózat és a tisztítók építése nem olcsó mulatság, annál is inkább, mert júniustól környezetterhelési díjat fizetnek a talajvizet szennyezők. Kisebb lélekszámú településeken egyre gyakrabban használnak nádas, vagy gyökérzónás rendszereket a költséges nagyberuházások helyett. Nógrád és Diósjenő között található üvegházat a Pátyi Közmű Kft. üzemelteti.

Európai uniós csatlakozásunkig minden két ezer főt meghaladó településnek a kommunális szennyvíztisztítást meg kell oldania. Az eleveniszapos biológiai tisztítás száz éve ismert. Itthon a hatvanas évektől alkalmazták többek között Pécsett és a fővárosban. Egyszerűsége ellenére nem terjedt el széles körben.

Az egyre fogyó vízkészletünk megóvása érdekében környezetvédők gyakran hangoztatják, hogy kád helyett inkább a zuhanyt használjuk, és lehetőleg ne mosogassunk folyó vízben. Nos Waltner István ennél már tovább lépett, a kertjébe épített ciszternájával például csodákra képes.